Az agyag

Az agyagművesség létrejöttének alapfeltétele az agyag volt. Ennek az ásványnak kitűnő tulajdonsága, hogy vízzel elegyítve könnyen formázható. Jóllehet az agyag majdnem mindenhol megtalálható a Föld felszínén, ám tulajdonságai jelentősen eltérnek attól függően, mely területen találhatók. Némelyik agyagfajta abban az állapotában is használható, ahogyan kitermelték, másokat azonban előbb meg kell tisztítani, és más anyagokkal kell keveri formázás előtt.



Az agyag eredete

Az agyag a földkéreg másodlagos terméke, azaz a légköri változások hatására széthullott egykori földpátokban dús vulkáni eredetű sziklák maradványa. Az agyag kinyerése azonban nem ott történik, ahol keletkezett, mivel a földmozgás és az időjárási hatások miatt távolabb, különféle összetételű, színű és tisztaságú rétegekben rakódott le.
A továbbiakban röviden áttekintjük a különböző fajtájú és osztályozású agyagféleségeket abból a szempontból, hogy az egyes munkákhoz milyen minőségű agyag szükséges.

Agyagfajták

Az agyagot olyan kisméretű kristályok alkotják, amelyek közül néhányat a legerősebb mikroszkóppal sem láthatunk. A kaolin nevű ásvány, mely a keletkezés helyén található az agyag alapanyaga, amelynek az összetétele: 47% szilícium-oxid (Si02), 39% alumíniumoxid (AI203) és 14% víz (H20). Vizsgáljuk meg a leggyakrabban használt agyagfajták - vörösagyag, fehéragyag, azaz félporcelán vagy majolika tulajdonságait.




Közönséges vörösagyag

Eredeti formájában magas, megközelítően 5-8% közötti vas-oxid tartalma miatt (Fe203) szürkésbarna színű. Az égetés során vörös vagy vöröses színűre változik a kiégetés vagy a kemence hőfoka szerint. Olvadékony agyag, ezért nem lehet 1050-1100 °C-nál magasabbra növelni a hőfokot. Jól formálható, ezért kiválóan alkalmas korongozásra és kisebb szobrok készítésére.

Fehéragyag

Ezt az agyagfajtát kisebb bányákból nyerik a világ különböző részein, ezért a keramikus már előkészítve jut hozzá. Jellemzője, hogy nedves állapotban világosszürke színű, ám a kiégetés után márványfehér vagy fehéres, világos árnyalatú lesz.
Viszonylag porózus és igen képlékeny agyag; vas-oxid-tartalma gyakorlatilag nincs.
A fehéragyagot gyakran használják öntött darabok, így edények, falicsempék, egészségügyi berendezések készítésére, de alkalmas korongozásra is.
Kiégetési hőfoka körülbelül 1050-1150 °C között váltakozik. Mázazás előtt ajánlatos 900-1000 °C -on egyszer kiégetni (ez az első kiégetés alacsony hőfokú terrakotta égetésként ismert).

Ahhoz, hogy egy tárgyat megfelelő formában és színben hozzunk létre, igen fontos ügyelni rá, hogy már a munkálatok kezdetén ne kövessünk el hibákat. Tudnunk kell, milyen fokú nedvesség a legkedvezőbb az összeillesztéshez, hogyan kerüljük el, hogy levegő maradjon a massza belsejében, repedéseket, törést előidézve száradás közben, netán robbanást a kiégetéskor. Ezek lényeges kérdések, érdemes elővigyázatosnak lennünk, mielőtt belekezdünk a műveletbe. A masszát hiánytalanul kell összegyúrni, lehetőleg gépi úton.